Magyar ETT-k

Arrabona Korlátolt Felelősségű EGTC

Az Arrabona EGTC-t a Szigetköz, illetve a Csallóköz négy meghatározó települése, Győr, Mosonmagyaróvár, valamint Szlovákia területéről Dunaszerdahely (Dunajska Streda) valamint Somorja (Samorin) alapította. Ma már összesen 35 település (7 település Szlovákia, míg 28 település Magyarország területéről) tagja az ETT-nek.

A csoportosulás Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő, a Budapest-Bécs-Pozsony tengelyen elhelyezkedő metropolisz térségnek a része, melynek kiemelkedő gazdasági szférája a járműiparág és hozzá kapcsolódó fémfeldolgozó és fémmegmunkáló szegmensei (pl.: Audi, VW és beszállítói). 

Győr és a közeli Pozsony révén a nagyvárosi funkciókat sem nélkülöző térség található, ahol a vidék és a városi turisztika pozitív szimbiózisa bontakozhat ki. Megfelelő turisztikai desztinációmenedzsment segítségével egy határon átnyúló aktív turisztikai térségbe integrálhatók. Az elmúlt évek saját fejlesztései ezen célkitűzés teljesítését kívánták abszolválni, melyek során kiemelt hangsúlyt fektet az érintett tagtelepüléseink egyedi fejlesztési igényeinek kielégítésére, a többi partnerrel való közös együttműködés figyelembevételével (Cultacross és Builcogreen projekt). A csoportosulás az országban elsőként látja el Győr városában az ún. közösség vezérelt helyi, kulturális tartalmú fejlesztéseket támogató CLLD munkaszervezet tevékenységét, melynek eredményeképpen az intézményi együttműködési hálózat is tovább erősödik. 

Banat-Triplex Confinium Korlátolt Felelősségű EGTC

A Banat-Triplex Confinium EGTC létrehozását 2009-ben három ország településeinek  polgármesterei álmodták meg azzal az elképzeléssel, hogy a Magyar-Román-Szerb hármas határ menti térségben lévő fejlődési különbségek csökkentését és a terület harmonikus fejlődését a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésével elősegítse, s melynek tagságát a hármas határtérség területén jelenleg 40 magyarországi önkormányzat, 37 romániai önkormányzat, valamint 8 szerbiai község, mint megfigyelő tag alkotja.

Egyik fő fejlesztési elképzelés a hármas határtérségére vonatkozó közös vízgazdálkodási program, illetve a megújuló energiaforrások átfogó kezelése, hasznosítása. A BTC EGTC a térségre jellemző egyenlőtlen foglalkoztatási viszonyokat egy integrált foglalkoztatási-kulturális program keretében kívánja innovatív módon orvosolni.

A foglalkoztatás motorjai a kis- és középvállalkozások, ezért a BTC EGTC stratégiai terve kiemelt jelentőséget tulajdonít a kis- és középvállalkozások fejlesztésének, együttműködéseik támogatásának, gazdaságilag kiegyenlítettebb működésüknek.

Európa Kapu Korlátolt Felelősségű ETT

Az Európa-kapu ETT 2012-ben alakult, jelenleg 35 önkormányzat tagja, 20 Magyarországról és 15 Romániából.

Fő tevékenységi területe a tagtelepüléseken működő civil szervezetek, önkormányzatok és magán vállalkozások szakmai törekvéseit, pályázati kezdeményezéseit segíteni.

Mivel az Európa-kapu településein a meghatározó jövedelemforrás a mezőgazdaság és állatnevelés az Európa-kapu fontos feladatának tekinti a helyi termékek határon átnyúló népszerűsítését, a gazdák törekvéseinek támogatását, egy térségi öntözési koncepció létrehozását, továbbá a klímavédelem és az éghajlatváltozásra való felkészülés elősegítését.

A 2020-2027-es határon átnyúló Európai Területi Együttműködési Program keretében a magyar-román határ mentén igyekszik aktív szereplőként részt venni a tervezési folyamatokban, a klímaváltozás hatásaihoz kapcsolódó, közösségi, együttműködési, munkahelyteremtő és fejlesztési pályázatok élveznek elsősorban prioritást számára.

Fontosnak tartja a közösségi rendezvényeket, a fiatalok bevonását a határon átnyúló közös rendezvényekre, szakmai programokra és ösztöndíj lehetőségekre, ennek megfelelően kiemelt figyelmet szentel az Erasmus+ Programnak is.

Európai Határvárosok Korlátolt Felelősségű ETT

Az Európai Határvárosok Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2014 szeptemberében alakult meg. A Társulás kéttagú, alapító tagjai Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és Szatmárnémeti Város Tanácsa (Románia). Az Európai Határvárosok ETT elnöke Dr. Kovács Ferenc Nyíregyháza polgármestere, társelnöke Kereskényi Gábor Szatmárnémeti polgármestere, igazgatója Pató István, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője.

A Csoportosulás önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező, nonprofit szervezet, melynek célja, hogy határ menti együttműködés keretében a gazdasági és társadalmi kohéziót megerősítse tagjai között. A Társulás Európai Unió társfinanszírozásában közös régiófejlesztési, turizmusfejlesztési programok, tervek és határon átnyúló projektek kidolgozását, valamint ehhez kapcsolódó projektgenerálást, ezek megvalósítását és fejlesztését irányozta elő.

Az elmúlt egy év az Európai Határvárosok ETT „életében” a szakmai program beindításának időszakával volt jellemezhető. A 2014-2020-as időszakban megjelenő Magyarország – Románia  határ menti  fejlesztési programok, továbbá a 4 oldalú (HU-SK-RO-UA) határ menti együttműködési programok felhívásai nyújtanak  lehetőséget a Csoportosulás terveinek megvalósításához.

Európai Közös Jövő Építő Korlátolt Felelősségű ETT

A Európai Közös Jövő Építő EGTC 2012. október 17-én került jogerősen bejegyzésre a Fővárosi Törvényszék által. Az EGTC 4 taggal (3 magyar és 1 romániai önkormányzattal) alakult meg. Jelenleg a társulás 8 tagot számlál (5 magyar és 3 romániai önkormányzatot), területileg a magyar-román határtérség déli részén. A magyarországi részen az Orosházi kistérség és a Mezőkovácsházi kistérség területe, romániai részen pedig a határhoz közeli Kürtös város 20 kilométer sugarú vonzáskörzete, ahol a másik két tagtelepülés is megtalálható.

2012 óta a Csoportosulás célja, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítése céljából, tagjai között előmozdítsa a határon átnyúló együttműködést. Ezt elsősorban közös rendezvények/találkozók és közös projektek készítésével és menedzselésével igyekszik elérni.

A társulás az elmúlt időszakban az Interreg V-A Románia-Magyarország Program keretében nyújtott be pályázatot, valamint a tagtelepülések –illetve intézményeik - az EGTC segítségével önállóan is pályáztak az említett program keretében és több pályázat is támogatói döntésben részesült. Az tagtelepülések kiemelt célja a közös projektek generálása és sikeres megvalósítása. Az EGTC megalakulása óta több uniós forrásból megvalósuló projektben is közreműködött.

A jövőre nézve a közös turisztikai menedzsment kialakítása és működtetése is célja az EGTC-nek, amely által tagtelepüléseken kívül a régió egészét kívánja bemutatni az esetlegesen a térségbe látogatók számára. Ez közös honlapfejlesztéssel és közös marketing kialakításával valósítható meg sikeresen.

Ipoly-völgye Korlátolt Felelősségű ETT

Az Ipoly-völgye Európai Területi Társulást 15 magyarországi és 13 szlovákiai település alkotja, mely települések egymástól való távolsága csupán pár kilométer, határaikat pedig az Ipoly folyó szeli át.

Az egyesület létrehozásának ötlete a shengeni „határtalanítás” idejében született, a kezdeményező Beszkid Andor, Rimóc tragikusan elhunyt polgármestere volt. 2013 július 4-én megtörtént az első találkozás Szécsényben, ahol konkrét cselekvési terv készült, amely a megalakulás után alapját képezi az elkészült stratégiai fejlesztési tervnek, majd számtalan egyeztetés után az Ipoly-völgye ETT 2017. január 24-én hivatalosan is nyilvántartásba került.

Az ETT legfőbb céljai közé tartozik a határon átnyúló közúti infrastruktúra kiépítése és korszerűsítése, a határon átnyúló ökoturizmus fejlesztése, kerékpárutak építése, a közös örökség megőrzése, az emlékhelyek felújítása, a helyi lokális piacok támogatása és fejlesztése, a közös határon átnyúló foglalkoztatottságra irányuló projektek kezdeményezése és megvalósítása, a vállalkozók közös tevékenységének támogatása, az energetikai források közös kihasználása, a természeti katasztrófák megelőzésére irányuló együttműködés, az ivóvíz- és szennyvízhálózatok újjáépítése és közös megvalósítása a határon átnyúló együttműködés keretében, a magyar és szlovák nyelv kölcsönös oktatása az alapfokú oktatási intézményekben és közintézményekben és nem utolsó sorban az együttműködés a közbiztonság és az egészségügy területén.

Társulásunk tevékenységét az elkövetkező években ezeknek a céloknak a megvalósítása határozza meg, természetesen az ETT területén élő lakosok, civil szervezetek és a helyben működő vállalkozásokkal együttműködve. 

Ister-Granum Korlátolt Felelősségű EGTC

Az Ister-Granum EGTC 2008. május 6-án alakult meg Esztergomban, Luc van Den Brande, a brüsszeli Régiók Bizottságának elnökének jelenlétében. Az alapítási eljárás 2008. november 13-án ért véget, a jogerős végzés kibocsátásával. A társulás jelenleg 82 tagot számlál (42 magyar, 40 szlovákiai önkormányzatot), területileg Esztergom és Párkány 40-45 kilométer sugarú vonzáskörzetét fedi le. Magyarországi részen az esztergomi, dorogi, és a szobi kistérség területe, Szlovákiában pedig az Alsó-Garam mente települései alkotják a tagságot.

2012 óta a szervezet egyik legfőbb tevékenysége a régió területén helyi termék hálózat kialakítása, jelenleg egy több mint tíz partnert (önkormányzatokat, vállalkozókat, civil szervezeteket) magában foglaló akcióterv megvalósításán dolgozik, amely nagymértékű fejlesztést jelent a régió helyi termék hálózatának kialakítása kapcsán.

Az Ister-Granum Eurorégió kialakítást a Mária Valéria híd 2001-es újjáépítése alapozta meg, az elmúlt több mint egy évtizedben pedig Esztergom és Párkány térségek egyszerűbb megközelíthetőségén dolgozik, mely célt szolgálja a Dunaradvány és Neszmély települések közötti kompösszeköttetés kialakítása is. Célja továbbá egy vállakozói–logisztikai övezet kialakítása, melynek első eleme, a Párkányt Esztergommal összekapcsoló teherkomp már üzemel.

Még a közlekedési, de már a turisztikai tématerületük része is a régió kerékpárútfejlesztéseinek elősegítése. Esztergomban és Párkányban közel egymillió turista fordul meg a nyár folyamán, s az EGTC-nek kezdetektől célja, hogy a két központi településen kívül a régió egészét mutassa be a térségbe látogatók számára.

Mura Régió Korlátolt Felelősségű ETT

A MURA RÉGIÓ ETT 2015. május 28-án került bejegyzésre, az alakulás óta több csatlakozási folyamatot követően 19 magyar helyi önkormányzat, 11 horvát općina és Muraköz megye alkotja a tagságot, amely így a Mura folyó teljes magyar–horvát közös határszakasz valamennyi települését jelenti.

Az alapítás kezdeményezése Horvátország EU csatlakozására tevődik, és egyik alapja a horvát nemzetiségiek lakta dél–zalai térség és a horvát oldali falvakkal kötött testvértelepülési együttműködések magasabb szintre emelése. Fontosnak tartjuk, és folytatni kívánjuk a település szintű közösségi rendezvényeket, és a fiatalok bevonását a hagyományőrző programokba.

Az elmúlt évtizedekben kiteljesedett oktatási, kulturális és civil szervezeti kapcsolatokra tekintettel fejleszteni kívánjuk a gazdasági partnerségeket.  

Ezen előzményekre alapozva a MURA RÉGIÓ ETT célja, hogy a határ menti térségben lévő fejlődési különbségeket csökkentse, a terület harmonikus fejlődését a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésével elősegítse, különös tekintettel a közös infrastruktúrafejlesztésre (Mura-híd).

A vállalkozási együttműködés fejlesztése, a határon átnyúló kereskedelmi és üzleti hálózatok lehetőségének elősegítése – jogi akadálymentesítés kutatása, a helyi termékek határon átnyúló népszerűsítése, a mezőgazdasági termelők törekvéseinek támogatása, ’Murabrand’ termékvédjegy népszerűsítése. A Mura, mint határfolyó öko diverzitásának megőrzése figyelemével (Natura 2000 terület) a közös vízi turisztikai fejlesztések preferálása (Two rivers, one goal projekt).

MURABA Korlátolt Felelősségű ETT

A MURABA ETT a magyar és szlovén nemzeti közösségek által vegyesen lakott területek együttműködését és fejlődését segíti a térség különböző szereplőinek összefogásával, források lehívásával, együttműködési programok kidolgozásán és szervezésén keresztül.

A MURABA Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulást az Országos Szlovén Önkormányzat, Szentgotthárd Város Önkormányzata, Lendva Község Önkormányzata és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség alapította 2017-ben azzal a céllal, hogy tartós összefogásukon keresztül előmozdítsák a Muravidék és a Rábavidék gazdasági, társadalmi együttműködését és a területi kohézió megerősítését, s ezáltal fejlesszék a jólétet és életminőséget a Társulás területén.

A Társulás további célja a magyar és szlovén nemzetiségek jogszabályban rögzített jogai megvalósulásának, tagjai identitásának megőrzésének és az anyanemzettel való kapcsolattartásuk elősegítése.

Pannon Korlátolt Felelősségű ETT

A PANNON Európai Területi Társulás 2010-ben történt alapítása óta deklarált célja a határokon átnyúló együttműködés fejlesztése a horvát-szlovén-magyar határszakaszon, a közös történelmi kapcsolatok és együttműködés újbóli fellendítése annak érdekében, hogy a határmenti területek gazdasági együttműködése is megvalósulhasson. Horvátország Európai Uniós csatlakozását követően a kezdeti magyar-szlovén tagság kibővülhetett a horvát helyi önkormányzatokkal és zsupánságokkal is. A társulás kiemelten hasznos eszköz a tagok közötti együttműködés előmozdításához és megerősítéséhez, valamint az érintett együttműködési területek gazdasági és társadalmi kohéziójának elősegítéséhez. A PANNON ETT célja, hogy a határokon átívelő fejlesztéseket generálja és megvalósulásukat koordinálja.

A PANNON ETT-nek jelenleg 65 tagja van, melyből 62 önkormányzat, valamint 3 regionális jelentőségű szervezet, a Pécsi Tudományegyetem, a Kaposvári Egyetem és a Duna-Dráva Nemzeti Park. Működési területe Magyarország területén Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye, horvát oldalon Verőce-Drávamente megye, Eszék-Baranya megye, Muraköz megye és Kapronca-Kőrös megye, illetve Szlovénia területén a Muravidék.

A PANNON ETT jelenleg több projekt megvalósításán is dolgozik:

• A „SHARE” elnevezésű Interreg Europe projektünk a fenntartható kulturális örökségvédelem területén keresi az európai jó megoldásokat.
• A b-solutions pályázati felhívás keretében „CrossMarkets” című projektünk a határmenti helyi termelők piacra jutásának javítását tűzte ki célul.
• Részt veszünk a közös magyar-horvát határ menti térség 2021-2027-es időszak programozásában, melynek keretében előkészítő, igényfelmérő, problémafeltáró tevékenységet végzünk, melyhez az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 biztosítja a forrást.
• 2019. augusztus eleje óta megvalósítási szakaszba lépett INTER VENTURES elnevezésű Interreg Europe projektünk, mely a határon átnyúló gazdasági ökoszisztémák fejlődésének elősegítésén dolgozik, 8 európai partner segítségével. A projekt keretében a vállalkozások nemzetközivé válását kívánjuk segíteni.

Pontibus Korlátolt Felelősségű ETT

A Pontibus Európai Területi Társulást a Nyitrai Kerületi Önkormányzat és Pest Megye Önkormányzata hívta életre 2015. augusztus 11-én, amikor a Társulás alapítói aláírták a PONTIBUS ETT Egyezményét és Alapszabályát. A Pontibus, azaz "hidak" elnevezésű Társulás célja, hogy szorosabb gazdasági, társadalmi kapcsolatok alakuljanak ki a határ két oldalán élők között. A Társulás elsődleges célkitűzése, hogy a két megye közti közlekedési kapcsolatokat megerősítse, a turizmus fejlesztését elősegítse, különös figyelemmel az Ipoly-mente térségére. Az együttműködés további fő területei: a gazdaság, a kutatás és innováció, az energetika, a megújuló energiaforrások, az idegenforgalom, a kultúra, a környezet, a sport, a humánerőforrás, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint az egészségügyi és szociális szolgáltatások.

A Társulás folyamatosan figyelemmel kíséri az INTERREG Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program, valamint más uniós és hazai források vonatkozásában is a lehetséges pályázati lehetőségeket, s jelenleg a program 3. prioritása keretében koordinálja az Alsó-Ipoly mentén megvalósítandó RE-START elnevezésű, a foglalkoztatás bővítését középpontba állító, ugyanakkor széleskörű fejlesztési projektelemeket tartalmazó akcióterv megvalósítását.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával a Társulás 2019-ben szabadidős célú úszóművek telepítését végzi el három helyszínen az Alsó-Ipolyon és a Dunán, elősegítve ezzel a turizmust és a térségi attraktivitás növelését.

Rába-Duna-Vág Korlátolt Felelősségű ETT

A Rába–Duna–Vág Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás 2011-ben alakult, székhelye Tatabánya, Magyarország. A Társulás alapító tagjai Magyarország és Szlovákia területén: Győr-Sopron-Moson megye és Komárom-Esztergom megye, valamint Nagyszombat megye. A későbbiekben a Társuláshoz csatlakozott Pest megye és Pozsony megye is, 2019-ben pedig Nyitra megye. A hat tagból álló Európai Területi Társulás összefüggő területet képez a teljes magyar-szlovák Duna-szakaszon.

A Társulás általános célja, hogy a gazdasági, szociális és területi kohézió megerősítése céljából tagjai között, működési területén előmozdítsa a határokon átnyúló együttműködést.

A Társulás elsődleges feladata, hogy az alapító és csatlakozó tagok közigazgatási területén együttműködési programokat vagy azok egyes részeit, illetve az Európai Unió által és a Társulás részéről elérhető egyéb uniós finanszírozási mechanizmusok útján nyújtott területi együttműködésben létrejövő programokat, projekteket valósítson meg (pl. Ezüst gazdaság, Gyógynövény gazdaság, Körforgásos gazdaság című projekteket). Jelenleg egy tíz partnert magában foglaló élelmiszeripari kutatás-fejlesztés-innovációra épülő akcióterv megvalósításán dolgozik. A legfontosabb tevékenysége a Kisprojekt Alap megvalósítása a nyugati programterületen az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretén belül, mely a regionális szintű, kisebb terjedelmű pályázatok támogatásának eszköze 2022-ig.

Az RDV ETT emellett a területén található önkormányzatok, vállalatok, intézmények és szervezetek határon átnyúló együttműködéséhez nyújt szolgáltatásokat, mint pályázatírás, projekt-menedzsment, projekt-koordináció, elemzések, tanulmányok készítése, előadások, workshopok, kiállítások szervezése és PR tevékenység.

Tisza Korlátolt Felelősségű ETT

A Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) 2015-ben jött létre, alapítói Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata, Kárpátalja Megyei Tanácsa és Kisvárda Város Önkormányzata. A Tisza ETT volt az első területi együttműködési társulás Európában, melyet egy EU-tagállam (Magyarország) és egy nem EU-tagállam (Ukrajna) határ menti térségei alapítottak. A Társulás központi irodája Magyarországon, Kisvárdán található, ahol az iroda irányítását az igazgató végzi, társirodája pedig Ukrajnában, Ungváron, ahol az igazgató-helyettes látja el az irodavezetési feladatokat.

A Társulás önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező, nonprofit szervezet. Általános célja, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítése céljából, tagjai között előmozdítsa a határokon átnyúló együttműködést. A Társulás feladata, hogy a fenti célok elérése érdekében határ menti együttműködésben létrejövő projekteket, illetve programokat generáljon és valósítson meg. 2017-ben készült el a Tisza ETT kohézióvizsgálata és integrált fejlesztési stratégiája, melyben megfogalmazásra kerültek azok a fejlesztési prioritások, amelyek mentén a szervezet a munkáját végzi. A stratégiában megfogalmazott célok alapján számos kisebb léptékű pályázat megvalósítására került sor az elmúlt évek során, majd 2017-ben, a sikeres két éves működést követően, a Társulás két pályázatot nyújtott be a HUSKROUA ENI 2014-2020 Határon Átnyúló Együttműködési Program felhívásaira, melyek mindegyikét támogatásra javasolta a Monitoring Bizottság. 

A Tisza ETT saját honlappal és saját közösségi, facebook oldallal is rendelkezik, ahol minden információ naprakészen megtalálható tevékenységünkről magyar, ukrán és angol nyelveken. 

Sajó-Rima Korlátolt Felelősségű ETT

Sajó-Rima Európai Területi Társulás a Sajó és a Rima folyók vízgyűjtő területén helyezkedik el és egyesíti a vidéken található önkormányzatokat. A Társulás hivatalos bejegyzésére 2013. április 3-án került sor. A Sajó-Rima Európai Területi Társulás tagjai Magyarországon Putnok, Ózd, Szlovákiában Rimaszombat (Rimavská Sobota), Tornala (Tornaľa).  Az ETT térségéhez a tagtelepülésekkel együtt 193 település tartozik, ezek közül 66 fekszik Magyarországon, 127 pedig Szlovákiában.

A Társulás általános célja, hogy a határ menti együttműködés keretében az Európai Unió által érintett két tagállam pénzügyi forrásainak bevonásával megerősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót a Társulás tagjai között. A Társulás különös céljai a működési területen a közös gazdaságfejlesztési, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és idegenforgalmi programok készítése és megvalósítása.