A Nemzeti Duna Konferencia célja az volt, hogy lehetőséget adjon a szakma és a civilszféra számára véleményük kifejtésére, amelyet a Duna Stratégia magyar álláspontja kialakításakor figyelembe vesznek. Demszky Gábor főpolgármester hangsúlyozta: Budapest számára azért fontos az Európai Duna Stratégia, mert ezáltal létrejön egy olyan egyesülés, szövetség, nagyrégió, amely kapcsolatot teremt a gazdasági, kulturális térségek között. Kezdeményezik: Budapest, Ulm és Bécs hozzon létre olyan európai területi együttműködési csoportosulást, amely önállóan pályázhat majd uniós programokon.
Magyarország 2011-ben tölti be első alkalommal az Európai Unió elnöki tisztét. Ezen időszakban - a konszenzussal elfogadott elképzelések szerint - Magyarország fő célja a Duna-stratégia elfogadása, az Európai Unióban önálló egységként megjelenő Duna-Régió megalapozása. Az Európai Bizottság a stratégia előkészítésére konferencia sorozatot tervez, amelynek 6 ország ad otthont 2010-ben.
A hazai álláspont kialakítására, az érdekeltek véleményének megismerése érdekében 2010. január 20-án a Zsigmond Király Főiskolán került megrendezésre a Nemzeti Duna Konferencia. A Konferencia plenáris ülésén dr. Virág Rudolf szakállamtitkár úr kihangsúlyozta, hogy
- a Stratégia önkormányzati, intézményfejlesztési irányvonala azt szolgálná, hogy Európa ezen makrorégióját érintő összehangolt – valamennyi szint értékeit és érdekeit magába foglaló - érdekérvényesítési struktúrája az érintett terület legkisebb településéig éreztesse a hatását, ugyanakkor a legkisebb település fejlesztési érdekei is megjelenhessenek a magasabb döntési fórumokon.
- Cél: olyan együttműködési keretek biztosítása amelyek, intézményes módon, jogi kötőerővel vagy anélkül biztosítani tudják az együttműködni kívánó felek számára, hogy szándékuknak megfelelően válasszák ki a palettáról, majd töltsék ki konkrét tartalommal a jelenleg is létező és a közösségi jog vagy a nemzetközi jog által biztosított együttműködési formákat, legyen az testvérvárosi kapcsolat, eurorégió, EGTC, vagy ECG.
- meggyőződésünk, hogy a Duna Stratégia keretében elfogadásra kerülő projektek megvalósításának egyik preferált jogi eszköze kétségtelenül az EGTC lesz, éppen ezért mindannyiunk érdeke, hogy az euroregionális együttműködések során tapasztalható problémákra adandó megoldási javaslatok, az ECG által nyújtott esetleges kedvezőbb elemek az EGTC Rendelet 2011-es felülvizsgálata során beépítésre kerülhessenek.
- össze kell gyűjteni Magyarország, az EU és a Duna Stratégiával érintett nem uniós tagországokra kiterjedően, hogy a határon átnyúló fejlesztési törekvések – legyen az turistaút, kerékpárút, transznacionális vasút vagy közútvonal, vagy éppen egy új híd megépítése (Duna-hidak, Ipoly-hidak) – milyen akadályokba ütköznek a meglévő közösségi és hazai jogi szabályozásból eredően. Kiemelt figyelmet kell szentelni a közösségi és a hazai jogi szabályozás felülvizsgálata során a nem uniós tagállamok együttműködésbe történő eredményes bevonására vonatkozó jogi keretek rugalmasabbá tételére.