Mi az Európai Területi Társulás (ETT, angolul: european grouping for territorial cooperation, EGTC)?

Lehetőség önkormányzatoknak, régióknak és az államoknak, hogy határon átnyúló, transznacionális vagy régiók közötti együttműködést hozzanak létre más tagállam vagy harmadik államok jogalanyaival és így valósítsák meg közös céljaikat.

Célja a megkülönböztetés-mentesség: a helyi szereplők a határon belül és a határ két oldalán ugyanazon lehetőségekkel bírjanak.

Az ETT az Európai Unió első olyan jogi eszköze, mely jogi személyiséget és keretet nyújt az európai önkormányzatok és régiók együttműködésére, az uniós támogatások hatékony felhasználására. A csoportosulás legalább két tagállam vagy harmadik állam szereplőit (helyi önkormányzat, regionális hatóság vagy az állam) fogja közös szervezetbe. A székhely szerinti állam joga alkalmazandó a csoportosulás jogviszonyaira. Az ETT jogi személyiséggel és teljes jogképességgel rendelkezik, önálló jogalanyként léphet fel. A csoportosulás saját költségvetéssel, szervezettel és szerződő képességgel rendelkezik, ingó, ingatlan vagyont szerezhet, bíróság előtt eljárhat. A tagok közösen választják meg az igazgatót, illetve hozzák létre a tagok képviselőiből álló közgyűlést.

ETT vagy EGTC?

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő 2010. évi CXXVI. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról (a továbbiakban: ETT) szóló 2007. évi XCIX. törvényt is módosította. A törvénymódosítás az európai területi együttműködési csoportosulás nevet (angolul EGTC) az európai területi társulás névre változtatta. A módosítás 2010. december 4-én lépett hatályba.

Mi volt az Európai Unió célja az Európai Területi Társulás létrehozásával?

A területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, illetve az eltérő tagállami szabályozás miatt. A Régiók Bizottsága ezért a helyi szereplők együttműködésének megkönnyítése és az uniós források hatékonyabb felhasználása érdekében 2006-ban kezdeményezte egy új európai jogi eszköz, az ETT (angolul EGTC) létrehozását.

Szabályozás:

Uniós jogszabály: Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK Rendelet a 1302/2013/EU Rendeletben foglalt módosításokkal

Hazai jogszabályok: Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény, illetve Az európai területi együttműködési csoportosulással kapcsolatos jóváhagyási eljárás részletes szabályairól szóló 16/2010. (XII. 15.) KIM rendelet.

 

Kik alapíthatnak csoportosulást?

A Rendelet szerint tagállamok, regionális hatóságok, helyi hatóságok és a közbeszerzési irányelv szerinti közjogi intézmények és általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások, illetve ezek társulásai. A hazai szabályozás a közbeszerzési törvény ajánlatkérői körébe tartozó szervezetek számára teszi lehetővé a részvételt, melyek az alábbiak:

·              a minisztérium, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;

·         az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács;

·         az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)–d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza;

·         a 9.§ (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;

·         az a)–d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet [ Ptk. 685.§ c) pontja], amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatja, vagy ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre, és amely felett az a)–d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során; 

·         az a)–e) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltatói tevékenységét különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során;

·         a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a) –f)pontok hatálya alá nem tartozó szervezet – az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével –, amelynek szolgáltatás-megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)–d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja;

·         az adott beszerzés megvalósításakor az a)–g) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely önként vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése alapján folytat le közbeszerzési eljárást.

Nem EU tag országok jogalanyai szintén részt vehetnek csoportosulásban, amennyiben a harmadik ország jogszabályai vagy a tagállamok és a harmadik országok közötti megállapodások ezt lehetővé teszik.

Milyen lehetséges célokra lehet csoportosulást alapítani?

Közlekedés, környezetvédelem, oktatás, nevelés, egészségügy, elsősegély, energia-felhasználás, innovációs eszközök, K+F, kultúra, munkahelyteremtés és fejlesztés, szociális szolgáltatások, turizmus, sport, mezőgazdaság.

Milyen források felhasználásával érhetőek el a célok?

Tevékenységüket, céljaikat az EU által társfinanszírozott strukturális alapok keretében, állami támogatással vagy saját forrásból is megvalósíthatják.

Előnyök, hátrányok

Az ETT-re vonatkozó szabályozás az összes EU tagállamban alkalmazandó, így bárhol létrehozható csoportosulás ugyanazon feltételekkel. Jogi személyiséggel, a legteljesebb jogképességgel rendelkezik, saját költségvetése, személyzete és szerződési képessége van. Határ menti, határon átnyúló, régiók közötti, testvérvárosi, transznacionális együttműködés egyaránt megvalósítható a keretében. Az együttműködési lehetőségek valamennyi fajtáját lefedi: EU programok menedzselése, EU projektek megvalósítása vagy EU támogatás nélküli együttműködések. Nem EU tagállamok jogalanyai is részt vehetnek.

Hogyan hozható létre ETT magyarországi székhellyel?

Az együttműködő partnereknek a székhely ország kiválasztása után el kell készíteniük az egyezmény és az alapszabály tervezetét. A kötelező tartalmi elemekről a 1302/2013/EU Rendelettel módosított 1082/2006/EK Rendelet (a továbbiakban: R.) 8. és 9. cikke és a 2014. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) rendelkezik, annak tartalommal való kitöltéséhez a jogi képviselő igénybevétele a későbbi problémák elkerülése érdekében ajánlott, később a nyilvántartási eljárás során pedig kötelező. (Az alapításra vonatkozó további információk az „ETT alapítás” menüpontban találhatóak.)

Egyéb, kapcsolódó jogszabályok

Az Európai Parlament és a Tanács 1299/2013/EU Rendelete

Az Európai Parlament és a Tanács 1300/2013/EU Rendelete

Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU Rendelete.

Az INTERACT angol nyelvű összefoglalója letölthető innen.