A kohéziós politika jövőjéről szóló jogszabály-csomag tervezetet az Európai Bizottság 2011 októberében tette közzé. A kapcsolódó tárgyalások a lengyel-dán-ciprusi elnökségi trió által megegyezett ütemben és tematikával folytak.

A rendeleteket 2013. decemberében fogadta el az Európai Tanács és Parlament. Ezek mentén kerülnek kidolgozásra az operatív programok és a nemzeti szabályok.

Az európai területi együttműködés (ETE) a kohéziós politika önálló célkitűzése marad 2013 után is, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszíroz, azonban a programok specifikumai miatt külön rendelet szabályozza. Az európai területi együttműködési programok három kategóriába sorolhatóak:

·         határokon átívelő együttműködés – a közös határ két oldalán található régiók és helyi hatóságok közreműködésével megvalósuló projektek finanszírozása, ilyenek például az infrastruktúra határokon átívelő használatának fellendítésére törekvő projektek.

·         transznacionális együttműködés – olyan projektek finanszírozása, amelyek tagállami, regionális és helyi hatóságok közreműködésével valósulnak meg egy nagyobb kiterjedésű földrajzi területen.

·         régiók közötti együttműködési programok – az innovációval, energiahatékonysággal, városfejlesztéssel és egyéb területekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok egymással való megosztásának elősegítésére.

A rendeletekben új elemként jelenik meg a tematikus koncentráció, az Európa 2020 Stratégia céljaival való szoros kapcsolat, a beruházások megnövelt eredményorientációja és a területiség. A 11 tematikus célkitűzés bevezetése lehetővé teszi, hogy a tagállamok az Operatív programok tervezésénél fokozottabban fókuszáljanak egy adott témakörökre. A tematikus koncentrációra vonatkozó megállapodás értelmében a határon átnyúló, illetve a transznacionális együttműködések esetében az uniós források (legalább) 80%-át 4 tematikus célkitűzésre kell fordítani.

A 2014-2020-as programozási időszak jelenleg zajló költségvetési tárgyalás aktuális állapota szerint az ETE célkitűzés keretében 8,9 Mrd EUR lesz a jövőben felhasználható, ami rendelkezésre álló kohéziós források 2,75%-át jelenti. Az ETE források 74,06%-a határ menti, 20,36%-a transznacionális és 5,58%-a régiók közötti együttműködésre lesz fordítható.

Továbbra is megmarad az erőforrások transzferének az a mechanizmusa, amely az unió külső határainál zajló együttműködéseket segíti az Európai Szomszédsági Eszköz (ENI) és Előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretein belül.

A kohéziós források hatékonyabb felhasználása érdekében a Bizottság két új eszközt ajánl a tagállamok részére:

·         Helyi közösségi részvételen alapuló helyi fejlesztési kezdeményezések (Communitiy-led local development - CLLD) megvalósíthatók határ menti programok keretében is. (Ez nem más, mint a LEADER kezdeményezés beépítése a kohéziós politikába)

·         Integrált Területi Beruházásokra (Integrated Territorial Investment - ITI) szintén lesz lehetőség, amennyiben az együttműködési program részét képezi. Az ITI integrált fejlesztések speciális végrehajtási módját jelenti. Segítségével több operatív program, különböző prioritási tengelyeinek támogatásai kombinálhatók az egy adott terület specifikus igényeihez illeszkedő integrált beruházások megvalósíthatósága érdekében. Az ITI menedzsmentjére és végrehajtására ETT-t vagy egyéb jogi személyiséget lehet kijelölni, amelyet valamely résztvevő ország jogrendje alatt hoztak létre.

A területi, elsősorban a határon átnyúló együttműködések terén az Európai Területi Társulások (ETT) 2014-től kezdődően még kiemeltebb szerepet fognak betölteni. Az ETT-eszközt arra szánják, hogy a területi együttműködés elősegítése és a gyakorlati nehézségek csökkentése által az Unió kohézióját fokozza egy olyan jogi szervezeten keresztül, amely az együttműködési kezdeményezések számára a jogbiztonságot és a stabilitást növelni tudja.  Az ETT-k határon átnyúló együttműködési programok megvalósítására kiválóan alkalmasak, mert egyszerre valósítják meg az ETE projektekkel szemben támasztott közös tervezés, közös végrehajtás és határon átnyúló hatás feltételeit. Ennek megfelelően az ETT-k pályázói, programirányítói funkciót tölthetnek be ETE programokban, illetve határon átívelő közszolgáltatások nyújtásában is szerepük lehet. Az ETT-kről, alapításuk jogi hátteréről és a Magyarországon nyilvántartásba vett ETT-kről bővebb információt ide kattintva találhat.

Jelenleg zajlik hazánkban a 2014-2020-as időszak előkészítése, az ETE/IPA/ENI programok stratégiai tervezése. A határon átnyúló programok vonatkozásában valamennyi határszakaszon megalakultak a nemzetközi tervezési munkacsoportok, melynek munkájában a programterület megyéi, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, és a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársai vesznek részt. A jövő programozási időszak intézményrendszerének átalakítása folyamatban van. A következő időszak programvégrehajtásában az 1449/2012 (X.16) Kormányhatározat alapján szerepet kapnak a Széchényi Programirodák is a határon átnyúló fejlesztések menedzselésében, így annak munkatársai is bevonásra kerültek a tervezési munkacsoportban történő részvételre.

A stratégiai tervezés szakértői munkája a határszakaszok többségén megkezdődött, az operatív programok kidolgozásáért a tervezési munkacsoport felel, amelyek munkáját külső szakértők segítik. A tervezés folyamán a szakértők az érintett helyi és központi szereplők bevonásával műhelytalálkozókat szerveznek, ahol tematikus workshop-ok keretében a határtérségek fejlesztési szükségletei és a jelenleg futó programok tapasztalatai kerülnek megvitatásra. A rendezvények menüpont alatt folyamatos tájékoztatást kapnak ezek pontos helyszínéről és időpontjáról.


Magyarország részvételével az alábbi, a 2014-2020-as költségvetési időszakban megvalósuló programok tervezése kezdődött meg:

Határon átnyúló együttműködések:

·         Magyarország és Szlovákia között megvalósuló határon átnyúló együttműködés [link]

·         Magyarország és Románia között megvalósuló határon átnyúló együttműködés [link]

·         Magyarország és Horvátország között megvalósuló határon átnyúló együttműködés [link]

·         Magyarország és Szerbia között megvalósuló IPA határon átnyúló együttműködés [link]

·         Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna között megvalósuló ENI határon átnyúló együttműködés [link]

·         Ausztria és Magyarország között megvalósuló határon átnyúló együttműködés [link]

·         Szlovénia és Magyarország között megvalósuló határon átnyúló együttműködés [link]

Transznacionális együttműködések:

·         Duna transznacionális program

·         Közép-Európa transznacionális program

Interregionális együttműködések: 

·         INTERREG VC interregionális program

·         ESPON program

·         URBACT program