Kérdés: Az EGTC Rendelet módosításából adódó névváltozás, az EGTC-ről ETT-re (Európai Területi Társulásra) való áttérés érinti-e a meglévő EGTC-ként bejegyzett társulásokat?

Válasz: Nem érinti. A már meglévő EGTC-ként bejegyzett társulásoknak nincs szükségük névváltoztatásra.

Kérdés: Az ETT tagi jóváhagyás iránti eljárással kapcsolatban elég, ha a jogi ellenjegyzés a magyar nyelvű verziókon lesz?

Válasz: Igen, elég ha az ellenjegyzés a magyar nyelvű egyezményen, illetve alapszabályon van.

Kérdés: Lehet-e kérni soron kívüli jóváhagyást (akár a kérelemben is)?

Válasz: A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény nem ad soron kívüli jóváhagyásra lehetőséget. Az ügyintézési határidő 21 nap.

Kérdés: Lehetséges-e területi átfedés a működő ETT-k között?

Válasz: Igen, ha ez a tagoknak nem okoz kapacitásbeli/anyagi problémát.

Kérdés: Lemondhatnak a fellebbezési jogról a kérelmező tagok és akkor ellenérdekű fél hiányában azonnal jogerőre emelkedhet a jóváhagyó határozat?

Válasz: Tekintettel arra, hogy azokban a közigazgatási ügyekben, ahol a miniszter hozza az első fokú döntést, a fellebbezés kizárt, ezért a fellebbezési jogról sem lehet lemondani. A döntés ellen bírói felülvizsgálatot lehet kérni, 30 napos határidővel. A bírósági jogérvényesítésről le lehet mondani, külön nyilatkozatban, a bírói felülvizsgálatra nyitva álló határidőn belül.

Kérdés: Önkormányzatok esetében mely jogi szakértő ellenjegyzését fogadja el KIM, mint jóváhagyó hatóság?

Válasz: Az önkormányzatok jogi képviseletét az önkormányzattal munkaviszonyban álló jogtanácsos, vagy az önkormányzatok által megbízott ügyvéd látja el.

Kérdés: Kik alapíthatnak csoportosulást?

Válasz: A 1082/2006/EK Rendelet szerint - tagállamok - regionális hatóságok - helyi hatóságok - és a közbeszerzési irányelv hatálya alá tartozó közjogi intézmények. (Ennek megfelelően a hazai jogszabály (2014. évi LXXV. törvény) a lehetséges tagokat a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 6.§ (1) bek. a)-h) pont) ajánlatkérőinek körében jelöli ki.)

Kérdés: Részt vehet-e nem EU tagállam önkormányzata a csoportosulásban?

Válasz: Igen, részt vehet. Az EK Rendelet Preambuluma szerint 3. állam jogalanya részt vehet EGTC-ben, ha a 3. ország jogszabályai, vagy a tagállamok és harmadik országok közötti megállapodások ezt lehetővé teszik. Ez azt jelenti, hogy a nem EU tagállam országnak meg kell alkotnia saját nemzeti jogszabályait, melyek lehetővé teszik az EGTC-ben való részvételt, vagy meg kell vizsgálni, hogy a két ország között van-e olyan nemzetközi szerződés, megállapodás, ami a területi együttműködések ilyen formájának létrehozását lehetővé teszik. Ennek legegyszerűbb módja, ha a leendő tagok megkeresik külügyminisztériumaikat és azok felveszik egymással a kapcsolatot.

Kérdés: Csak egymással szomszédos államok alapíthatnak Európai Területi Társulást?

Válasz: Nem. Bármely 2 tagállam/régiója alapíthat ETT-t.

Kérdés: A Magyarországon benyújtott ETT bejegyzési kérelmet egy másik tagállam elfogadja?

Válasz: Minden egyes tagnak be kell nyújtania a saját jóváhagyó szervéhez az elfogadott alapszabályt és egyezményt, ahol külön-külön megvizsgálják, majd a jóváhagyások birtokában a székhely szerinti tagállamban bejegyzésre kerül az ETT. A bejegyzési eljárás két fázisból áll. Az első a saját tagállam szerinti jóváhagyás megszerzése. Ezután következik a székhely szerinti tagállam általi nyilvántartásba vétel, amely a Magyarországon a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Igen, a székhely szerinti tagállam elfogadja a másik tagállam által kiállított jóváhagyást.

Kérdés: Milyen módon lehet az ETT-be bevonni a vállalkozásokat és civil szervezeteket annak ellenére, hogy tagok nem lehetnek az ETT-ben?

Válasz: ETT-ben forprofit vállalkozások és civil szervezetek nem lehetnek tagok. A magyar ETT szabályozás nem tiltja az ETT-k vállalkozás alapítását.

Kérdés: Az ETT-k alapításához, illetve bejegyzett ETT esetén működtetéshez milyen a nemzeti forrásokra lehet majd pályázni?

Válasz: 2015. évre az ETT-k a központi költségvetésből megközelítőleg 120 millió forintos működési támogatásban fognak részesülni és ETT alapítási költségek fedezésére is lehet pályázni majd. A pályázati kiírás előreláthatóan 2015. januárjában jelenik meg.

Kérdés: ETT alapításánál kell számolni eljárási illetékkel, vagy valamilyen egyéb díjjal?

Válasz: Nem, ilyen jellegű költségek nincsenek. Azonban felmerülnek jelentős fordítási költségek, mivel az alapító okiratot ideális, ha jogi szakfordító fordítja, továbbá ügyvédi költséggel is számolni kell.

Kérdés: A CESCI milyen segítséget tud nyújtani az ETT alapításánál?

Válasz: Alapszabályokat, egyezményeket készít, végigkíséri a bejegyzési folyamatot. Segít abban, hogy a szomszédos országok jogrendjét figyelembe véve milyen jogi keretek között alapítható meg és milyen szervezeti keretek között működtethető az ETT, milyen adminisztratív feladatok és finanszírozási lehetőségek merülnek fel.

Kérdés: Hogyan határolható körül az ETT-ben az igazgató döntési és felelősségi hatásköre?

Válasz: Ezt nem specifikálja se a magyar, se az EU-s jogszabály. A Rendelet ennyit ír: „a csoportosulás képviseletét ellátó és annak nevében eljáró igazgató”

Kérdés: Mekkora a realitása, hogy határon átnyúló projektek valósuljanak meg az ETT, mint Irányító Hatóság (IH) keretében?

Válasz: Magyarországon jelenleg ETT nem láthat el IH funkciót. Az Európai Bizottság azonban az ETE rendelet-tervezetében ösztönzi a tagállamokat arra, hogy a jövőben a programok irányítását ETT-kre bízzák.

Kérdés: A NAV hogyan viszonyul az ETT-khez?

Válasz: Eddig nem volt a NAV részéről beavatkozás az ETT-k működésébe

Kérdés: A már meglévő tematikus partnerségekhez hogyan viszonyuljon az ETT? A kettő egymás mellett, párhuzamosan képzelhető el?

Válasz: A kettő egészen más szint. Az eurorégiós együttműködés vagy a munkaközösség társadalmi szintű, az ETT vállalkozási szintű. Működhetnek egymás mellett, mivel más-más funkciót töltenek be. Emellett az ETT lehet az eurorégió utóda, jogi személyiséggel.

Kérdés: Egyelőre a többség számára nehéz megérteni az ETT lényegét. Hogyan lehet ezt a társulási formát közelebb hozni az érintettekhez?

Válasz: Bizonyos időnek el kell telni ahhoz, hogy az ETT, mint a határon átnyúló társulás újszerű formája elfogadásra és megértésre kerüljön, ezt a folyamatot siettetni, erőltetni nem érdemes. Ami segít, az a jó példák megvalósulása és megtapasztalása.

Kérdés: Van-e kötelező alsó határa az alapítótőkének?

Válasz: A magyar ETT törvény szerint nincs.

Kérdés: Mi történik az ETT megszüntetésekor az alaptőkével?

Válasz: A kft-hez hasonlóan felosztásra kerül. Azonban az ETT esetében a vagyonfelosztás és ezzel az ETT megszüntetése nagyon bonyolult, mivel nem csak nemzeti keretek között működő szervezetről van szó. Az ETT csak jogutód nélkül szűnhet meg. Megszűnése esetén végelszámolásnak van helye. 

Kérdés: Mi az EGTC platform (honlap)?

Válasz: Az EGTC Platform a már működő-, illetve alapítás alatt álló ETT-k, a Régiók Bizottsága Szakértői Csoport tagjai és a területi együttműködésben működő civil szervezetek és érdeklődők közös szakmai fórumja, melynek célja az ETT-kel kapcsolatos információk, tapasztalatok cseréje Európa-szerte.